2003. júliusában három térképkereskedő
(Cartographia., Freytag&Berndt, Térképkirály) négy üzletében
kérdezgettük az ott vásárlókat vásárlási, térképhasználati
szokásaikról. A közvélemény-kutatás így a felhasználók egy
speciális körét szondázta. Azokat, akik minden bizonnyal
térképvásárlási szándékkal indultak és nem csak véletlenül akadt a
kezükbe egy térkép valamelyik hipermarketben, vagy benzinkútnál,
esetleg a könyvesboltban. A kapott kép ezért nem tekinthető az
országos átlagnak, de még a fővárosinak sem. Mindamellett az
eredményeken érdemes elgondolkozni.
A felmérés névtelen adatlapokon történt, melyet a vásárlók maguk
töltöttek ki. Ez utóbbit azért fontos kiemelni, mert így
személytelenebben nyilatkozhattak, de természetesen ebben benne
van az is, hogy időnként nem a megfelelő módon töltötték ki az
adott kérdésnél az űrlapot.
A kérdések három csoportba tartoztak. Elsőként a személy saját
adatait, mint nem, foglalkozás, korcsoport, lakóhely kértük, majd
a térképvásárlási szokások szempontjából lényegesnek ítélt
szempontjaikat kellett megadniuk, végül az adott vásárlással
kapcsolatos konkrétabb kérdések következtek.
A felmérésben 311 személy vett részt, melynek 58.8 %-a férfi volt,
5.7 % pedig nem töltötte ki ezt a mezőt. Foglalkozást tekintve
diákok fordultak meg legnagyobb (30) számban, ezt a tanárok (19)
követték, majd a közgazdászok (13), és nyugdíjasok (9)
következtek.
A korosztályos eloszlás is meglehetősen egyenetlen volt:
Vajon a statisztika
mit mutat, ha szétválasztjuk a nők és a férfiak által adott
válaszokat.
Mivel a térképboltok Budapest belvárosában találhatók,
természetesen a budapesti lakosok voltak többségben a vásárlók
között. A 49 nem budapesti lakos között a vonzáskörzetben lakók
mellett volt olyan, aki egész távolról, pl. Esztergom, Salgótarján
sőt Izraelből érkezett (külföldiek csak abban az esetben kerültek
be a felmérésbe, ha beszéltek magyarul).
Alaphipotézisünk, hogy a fogyasztók többsége valamely alkalomhoz
kapcsolódóan veszi a térképet. Az egyik leggyakoribb ilyen esemény
az utazás, az útiterv készítése. A válaszokból az derült ki, hogy
a térképboltok látogatói ennél „elhivatottabb” térképhasználók,
hisz csaknem fele évente többször is vásárol térképet. Az általunk
megadott kategóriák mellett volt, aki erre a kérdésre a hetente,
szükség esetén, először, évente egyszer, rendszertelenül, eddig
sose, túrák tervezésekor válaszokat adta.
A térképkészítők számára érdekes
információ és visszajelzés, hogy ki milyen prioritásokat tart szem
előtt, amikor az egymás mellett sorakozó térképek közül
kiválasztja a neki megfelelőt. A kérdésben megadtunk nyolc
szempontot és kértük, jelezze milyen fontossági sorrendet követ a
kiválasztáskor.
A vásárló a felsorolásban nem
szereplő szempontokat is megadhatott. A következő megjegyzések
érkeztek:
Méretarány, felbontás, papírminőség, GPS koordináták,
magasságértékek gyakori megírása a szintvonalakon, jó
olvashatóság, többnyelvű felirat - pl. az Erdély térkép esetében.
A várostérképek kelendőségét bizonyítja, hogy 240-en igennel
válaszoltak, csak 68-an nyilatkoztak úgy, hogy nem használnak a
városi közlekedéshez térképet, és 2-en nem válaszoltak erre a
kérdésre.
Nyaralás/utazás tervezéséhez 288-an
használnak térképet, 18 vásárló válaszolt nemmel, ezen kivül1 néha
és 3 nem válaszolt.
Mennyit költött az elmúlt évben
térképre?
Azok, akik úgy számolták, hogy az elmúlt évben kevesebbet
költöttek térképre, mint ezer forint most egy főre esően átlagban
1226 Ft-ot fizettek ennél a vásárlásnál, az 1-5 ezer forint
közötti kategória átlaga 1844 Ft, az 5-10 ezer közöttieké 2593 Ft,
a legmagasabb kategóriába eső vásárlók átlag 3046 Ft-ért
vásároltak ennél a vásárlásnál térképet.
15 ezer forint volt a rekordvásárlás, 80-an vásároltak 3000 Ft
felett, 79-en nem adták meg az összeget, hogy mennyit költöttek
térképre a felméréskor.
Milyen térképet vásárol
leggyakrabban?
A térképboltokban a felmérésünk szerint leginkább a
turistatérképeket keresik, ezt követik az autóatlaszok, majd a
város térképek. Falitérképet és földgömböt a megkérdezettek három
százaléka szokott csak vásárolni.
Bár a mostani felmérést a térképboltokra terjesztettük csak ki,
kérdéseinkkel szerettük volna arról is képet kapni, hogy milyen
arányban keresik a térképeket a többi elárusító helyen.
Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy azok, akik a
térképboltba mennek, a tudatos térképvásárlók közé tartoznak,
konkrét terméket kerestek, illetve a vásárlásuk célpontja a térkép
volt. Érdemes lenne összehasonlítani a nagy bevásárlóközpontokban,
valamint a benzinkutaknál vásárlók válaszaival.
Az internet használatára vonatkozó
kérdéssel azt kívántuk felmérni, hogy vajon az internetes
vásárlás, valamint az internetes térképszolgáltatások milyen
mértékben terjedtek el, milyen eséllyel indítható be egy ilyen
szolgáltatás. Az otthoni számítógép nagyon jó arányt mutatott,
hisz a válaszadók 81%-nál van már otthon számítógép, 63%
internetes kapcsolattal is rendelkezik.
195-en tisztában vannak azzal, hogy
az interneten számos térkép ingyenesen hozzáférhető.
126-an szoktak is letölteni ilyen térképeket a világhálóról, 49-en
ismernek internetes térképboltokat, 5-en vettek már ily módon
térképet. 79-en vásárolnának bankkártya segítségével az online
térképboltban. A férfiak és nők viszonya az internethez nagyon
érdekesen alakul. Míg a nők közül többen nyilatkoztak úgy, hogy
járatosak a weben található térképes oldalakon, a bankkártyával
történő vásárlástól még láthatóan ódzkodnak.
A multimédia megjelenésével a térképhasználati szokások is
változnak. Bár a térképek többsége még papíralapon kapható, a
tervezéshez, otthoni térképhasználathoz már kezdik a CD-n kapható
termékeket használni. A felmérésben résztvevők közül 44-en vettek
már CD-n kiadott térképet: Budapest, Magyarország, és Európa
vezeti a listát.
Ma még divatnak, és nem is széles körben elterjedtnek számít a GPS
használata, de a térképészet további fejlődési irányait e
berendezések nagyban befolyásolni fogják. Egyre-másra jelennek meg
olyan térképek, melyeken GPS koordináták is találhatók – a
felmérés is igazolta ezek létjogosultságát, hisz azok a vásárlók,
akik már rendelkeznek ilyen műszerrel, értelemszerűen a térképeken
is keresik a megfelelő hálózat feltüntetését.
A felmérésből az derült ki, hogy az
átlag vásárló még nem találkozott ezzel a műszerrel.
17-en használnak GPS-t, 40-en tervezik beszerzését, 40 –en nem is
hallottak még róla. A nők között láthatóan jóval kevésbé népszerű
a technika ezen vívmánya.
Drágák-e a térképek?
108-an tartják drágának a magyar, 175-en pedig a külföldi
térképeket. A kevés-sok kérdés egy másik változata, hogy milyen
mértékű áremelést tudnának elviselni, azaz mekkora az az árrés,
ami még alapvetően nem befolyásolná a megkérdezettek vásárlási
szokásait. A válaszokból úgy tűnik, hogy a térképek árát a
megkérdezettek majdnem fele még 25% áremelés után is
elviselhetőnek tartaná.
A megkérdezettek 44 százaléka
külföldön is szokott térképet venni.
Megkíséreltük összehasonlítani a magyar és külföldi térképek hazai
megítélését:
84-en négyes alatti osztályzatot adtak a magyar térképeknek ( 1 db
1 – Tunézia útikönyvet megjelölve, heten 2-est, 76-an 3-ast)
138-an négyesre értékelik, 44-en ötösre osztályozzák azokat.
Néhány 3-4, illetve 4-5 is előfordult.
A külföldiekre 51-en adtak 4-esnél rosszabbat, 110 db 4-est, 42-en
5-ösre osztályozták őket. A többi megkérdezettnek vagy nincs
tapasztalata, vagy egyes térképektől függően más-más jegyet adna
nekik, legszélsőségesebb tapasztalatokra a 1-5 válasz utalt.
A térképboltok választékával 200-an elégedettek voltak, és 43-an
elégedetlenkedtek. A hiányolt termékek között szerepelt
várostérkép (pl. Marosvásárhely, Montreál), úti könyv (pl.
Görögország), de távoli országok egyes régióit (pl. Törökország)
ábrázoló részletesebb térképmű is.
A konkrét vásárlással kapcsolatosan ismét megkérdeztük, mi volt a
szempont, amikor eldöntötte, hogy mit vásárol.
Az ár és a tartalom nem meglepő
szempont, ám érdemes megjegyezni, hogy fontos az eladók viszonya a
térképekhez és szerepük abban, hogy a vásárló mennyi és milyen
térképpel távozik az üzletből.
Környezetemben nagy népszerűségnek örvend a térkép, mint ajándék.
Nemcsak én szoktam ajándékba atlaszt, falitérképet adni,
ismerőseim is gyakran teszik ezt. A megkérdezettek között ez az
arány jóval mérsékeltebb volt, csak 33%, (103) szokott térképet
ajándékba adni.
Megjegyzések:
A következtetések levonásánál nem szabad szem elől tévesztenünk,
hogy a megkérdezettek a speciális vásárlókört reprezentálnak.
Ugyancsak torzíthat a képen az, hogy nyár közepén végeztük a
felmérést, amikor az emberek többsége, főleg a diákok és a tanárok
sokkal több kiránduláson, utazáson vesznek részt. Ezt támasztja
alá az az ellentmondás is, hogy többségük az egy évre megbecsült
térképre költött összeg többszörösét fizette ki ezen egyetlen
vásárlás alkalmával.
A kérdőívek összeállítása és megszerkesztése nagy gondosságot és
tapasztalatot igényel. Az általunk készített űrlapok több
szempontból megzavarhatták a válaszadókat. Ugyanolyan kiskocka
jelölte a rangsorolást, mint a több válasz közüli egyszerű
kiválasztást. Ezáltal a válaszok is többféleképpen érkeztek. A
kétoldalas lap második oldalát egyesek észre sem vették, illetve a
majdnem negyven kérdés többeknek a türelmét meghaladta.
Mindezen gyerekbetegségek ellenére az eredmények számos fontos
információt hordoznak.
Kummert Ágnes
A felmérés elkészítéséhez
alkalmazott kérdőív letöltéséhez kattintson ide!
